Simple vásárlói tájékoztató







Fallosz monológom

itt vagy: Eropolis > Hetero negyed > Blog > csizmaskandur


Ha elfelejtetted a jelszavad...
Ha még nem vagy tag...

Írd meg az életed, írd meg a mai napod! Volt ma szex? Jó volt? Mi volt a jó benne és mi hiányzott? Mi húzott fel a legjobban ma? S minek örültél? Mi volt a legérdekesebb ma Eropolisban? Hát a külvilágban mi történt? Inkább a főnököddel vagy inkább a szomszédoddal feküdnél le? Vagy egyikkel sem?
Ha te is szeretnél blogot, örömpolgárnak kell lenned!


csizmaskandur blogja


Fallosz monológom
A vágy az, ami simogat, hozzáhajol, átölel, s megcsókol..
A vágy az, ami széjjeltép, körmeit húsomba mélyíti, mégsem fáj…

A vágy valami különös dolog. Hogy honnan indul valójában? Nem tudhatom!
Csak azt tudom, hogy valami mélyen sejlő, különös érzés vesz magához,
Lassan végigfut a gerincemen, s felszökik agyamba.
Majd, mint éhes farkas betölti egész testem s elragadja.

A vágy lehet lopakodó, selyemérzés, hűs szellő, s pironkodó,
Lélektöltő, felemelő, majd lassan leeresztő édes érzés.
Apró hangyaseregként futkoshat testemen, kedvesen, s nem kellemetlen,
Csalhat jelet a kislábujjamon, csintalan szaladva homlokom felé.

A vágy megtestesülhet, szép női alakban egyesülhet, s megszépülhet,
De lehet tárgytalan, égő érzés, s nincs benne személyítés, csak önmaga van.
Ha akar, önző módon elrepülhet, s magammaradást kikacagva néz rám.
Én mégsem haragszom reá, hisz itt volt velem egy pillanatra.

A vágy beteljesülhet, édes-lángoló érzésként felemészthet, s akar, hát hamuvá éget.
De nem bánom, leszek rőzse, vad éhét elégítve, emésszen meg teljesen. 
De lehet szép is hozzám, összefonódva lelkem oltárán, velem egyesül szeretetben.
Eggyé válva, s nem szétszakadva, egymás kebelére hajtva, ringatózunk kedvesen.

A vágy oly jó, ha kéjjel egyesül, testem testedben elmerül, s ringó mozgással tudatja,
Mi a vágy óhaja, s kéri, követeli szertelen, hol harapva vállam végtelen,
Hol csak aprócska sóhaj repül, majd sikításban tör elő, néha meg szaggatott zihálásban jön elő,
De akkor ott egy pillanat, ahol női és férfi lélek megszakad, s megáll az idő…

Szép teste akkor összerándul, s nem fájdalom ez neki…  mert vágya beteljesül!

(Williamspear: A vágy - copyright)


"Houston, egy kis baj van." - átirat
#10 (2018-01-15 21:27:17)

Most olvastam a hírt egy űrkutatási újságban, hogy Amerika ismét újabb lépést fog tenni az űrversenyben. A NASA 2018. júniusában speciális űrexpedíciót indít a Vénusz-domb megkerülésére, s egyben, egy eddig nem vizsgált, ember-biológiai kísérletet is le fog folytatni. Jim Bridenstine, a NASA új vezetője bejelentette, hogy erre az űrutazásra csak két űrhajóst küldenek, az orosz А́нна Mастурбация-t és az amerikai Johnny Bigcock-ot. Az űrutazás az Apolló-program keretében, egy SpaceX űrhajóval fog történni, s neve Apollo-SpaceX lesz. Mivel az ember-biológiai kísérlethez megfelelő személyeket kellett találni, így nem az űrhajós tapasztalat volt a mérvadó. Épp ezért a NASA úgy döntött, hogy a kevésbé képzett űrhajósokat az űrprogramnak megfelelően, szimulációnak veti alá.
Nagyon jól döntöttek, mert ugyanaz a megdöbbentő eset fordult elő, ami az  1970. április 11-én Cape Canaveralből fellőtt Apollo-13 űrhajóval történt.
A NASA azonban elővigyázatosságból rögzítette a szimulációnál történt beszélgetést, amit itt adok közre:

Johnny: "Houston, egy kis baj van."
Houston: "Johnny! Ismételd kérlek! Miben segíthetünk?"
Johnny: "Baleset történt a biológiai kísérlet során. Amikor А́нна aktiválni szerette volna a műszert, az megnövekedett mérete és az űrnadrágom elromlott cipzárja miatt beszorult, s így veszélybe került a kísérlet folytatása."
Houston: "Apollo-SpaceX, kis türelmet kérünk. Megnézzük mit ír elő az eljárási protokoll!"

Csönd... az éterben csak Houstonban dolgozók moraja hallatszik...

Houston: "Apollo-SpaceX, egyetlen megoldást találtunk csak! De előtte megerősítést kérek az alábbiakban! Van-e zsír, olaj vagy bármilyen síkosító anyag az űrhajón?"
Johnny: "Nem, sajnos nincs!"
Houston: "Akkor csak egy módon oldható meg a probléma! А́ннаnak kell a nyálával síkosítani a műszert, hogy a kicsusszanjon a résből, ahová beszorult! A síkosítás módját А́ннаra bízzuk!"

Csönd... az éterben csak enyhe hörgések hallatszanak a Apollo-SpaceX-ről...

А́нна: "Houston, egy kis baj van."
Houston: "А́нна! Ismételd kérlek! Mi a baj ismét?"
А́нна: "Houston, véletlenül lenyeltem a mintaanyagot!"

Bocs!!! :D :D :D 

(Következő blog posztom: Micimackó pornózni akar...) 

29 hozzászólás | orál  átirat  houston  

Erotika! De végül is mit értünk ezalatt?
#9 (2018-01-04 16:45:00)

Erre a kérdésre egy nagyon szépen megfogalmazott választ kaptam Mészáros Andrástól az Irodalmi Szemlében (1996) "JAK-vitadélután Pozsonyban" az Irodalom és erotika írásban az alábbiak szerint:

*"Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ adhassunk, először az erotika mibenlétét kell tisztáznunk. Ehhez pedig különbséget kell tennünk a pornográfia, az erotika, a testi szerelem s a lelki szerelem fogalma között. Az erotika szerintem ott kezdődik, ahol a dolgok plusz jelentéseket kezdenek nyerni. A test megszűnik csak test lenni, és szerepeivel is azonosulni kezd, a szellem nemcsak elvont szellem többé, nemcsak a kierkegaardi "vétlen rezignáció lovagja", hanem szellemesség, rögtönzőképesség is. A testi az persze általában egyébként is azonos önmagával, az erotikában azonban csak "mintha" azonos lenne."*

Végképp velős, egyszerűségében szép megfogalmazás, sok igazsággal! :)
Nagyon tetszik a "csak"-ság és "nemcsak"-ság tartalmi mondanivalója! :)

Sokan ott követik el a hibát - s ez jellemzően férfitársaimra igaz -, hogy azt vélelmezik, elég a testünket adni a maga "erejével" ("egy vaskemény dákó mindent visz" elven), elég, ha izmaink feszítésével keményen "megdolgozzuk" a nőt... Mekkora tévhit! Mert való igaz, hogy a Nő igényli testi erőnk szimbolizmusát az aktus során, de ez egészen addig aktus lesz csak és nem együttlét, amíg a test nem szűnik meg csak test lenni. Mert ez nem zárja ki annak megvalósíthatóságát, hogy a Nő által óhajtott testi vehemenciánkban megjelenjen vágyunk őiránta!  :pirul: 

Polgártársaim, rómaiak!  :D Itt kívánom megjegyezni, hogy pont ebbe a hibába estek oly sokan! A fallosz és kockahas marketing egyik legnagyobb problémája, hogy *csak erőt, de nem erőteljességet mutat!* Épp ezért kaptok oly sok kritikát a Hölgyektől! (bár amelyiknek csak egy jó dugásra van kedve, szíve-joga! :D )

A másik jó meglátása Mészáros Andrásnak, hogy a szellem önmagában nem elégséges az erotikához! :)

Az általa említett Søren Kierkegaard: Félelem és rettegés (1843)- ből idéznék a mondanivaló megértéséhez:

"A végtelen rezignáció lovagja ezt azonban nem teszi, nem adja fel a szerelmet a világ minden kincséért sem. Nem bolond. Mindenekelőtt arról győződik meg, hogy kedvese valóban élete tartalmát jelenti-e, *lelke túlságosan egészséges és büszke ahhoz, hogy a mámorra akár a legkevesebbet is pazarolja*. Nem gyáva, nem fél, hagyja, hogy kedvese belopóddzon legtitkosabb, legtávolabbi gondolataiba, hagyja, hogy tudatának minden zugát befonja számtalan fonatával - s ha a szerelem boldogtalan lesz, sohasem szabadulhat tőle. Boldog kéjjel hagyja, hogy a szerelem minden idegszálát megborzongassa, lelke azonban bizakodó, mint azé, aki kiürítette a méregpoharat és érzi, amint a nedv minden csepp vérét átjárja - mert ez a pillanat élet és halál. Ha azután az egész szerelmet felszívta és elmerült benne, *akkor* nem hiányzik belőle a bátorság ahhoz, hogy mindent megpróbáljon, mindent merjen!"

Ne keverjük össze az erotikát és a lelki szerelmet! Ne tegyük lehetetlenné testi vágyunk megvalósulását a mértéktelen elkötelezettség béklyójával!
Az a Nő (akár férfi) akinek szelleme kötött, mert feltételnek szabja, hogy testi öröme csak akkor teljesíthető a másik által, hogyha az, az érzelmeit és elkötelezettségét dobozva téve nyújtja át előre, nagyon hibázik!
S az ezzel való "zsarolás" művészete manapság igen jellemző! :(
Félreértés ne essék! Ezzel nem azt állítom, hogy az erotika teljesen elhanyagolja vagy mellőzi az érzelmi kötődést! Épp ellenkezőleg! Nagyon is szükség van rá, mert ha a test megszűnik csak test lenni, akkor a szellemnek is "nemesedni" kell! :) Na, de kérem! Nem plátóiskodni, mert *akkor oda az egész VARÁZS!*
Inkább valami értelmes lelki felszabadulásban vélem az utat, mert egy szabad lélek egy testi átértékelődéssel igen szép útját járhatja be az erotikának! :)

Polgártársnőim, római nők!  :D Engedjétek már el egy kicsit azt a fonalat, ami azt mondatja veletek: "Én csak egy érzelmileg jól megalapozott, elköteleződést ígérő kapcsolatba vagyok hajlandó kezdeni!"
Mennyi-de-mennyi reglapon olvasható itt a Hölgyeknél ez más-más, de azonos tartalmú megfogalmazásban! :(
Sajnos viszont az élet meg ezzel szembe megy...
S mily szomorú azt látni, hogy "hitét fennen hirdető" saját elveit csalatva dobja el mindezt! Mert azt maga is belátja titokban, hogy az életnek nem szabad mindig feltételeket szabni! S hogy "vétkezik" az erotika oltárán, s engedi, hogy magáévá tegye a férfi...
Oly botorság ez kedves Hölgyeim, amivel csak saját belső érzéseiteket csalatjátok meg! :)
Hisz testetek élvezi testünket, vágyatok felfalja vágyunkat, s elégünk bennetek, mert ti magatok is tűzvészként égtek el!  :pirul: 
De mindezt persze nyilvánosan nem vállaljátok, mert akkor veszne hitetek látszata!  :D

*"Ó mily botor, ha ember magának hazudva, önmagát csapja be! Bár célja másokra irányult! Ehhh be balga sors!" - mondaná jó mesterem, Shakespeare... :)
*
S mily igaz a "harmadik tézis"! Erotika nem létezhet szellemesség, rögtönzőképesség nélkül! Mennyire elmés gondolat! :)
A szellemesség könnyedséget kölcsönöz a jellemnek (férfitársaim jó ezt szem előtt tartani)! Mert a Nő a lélek lakosa! S igényli, hogy a hozzá közeledő ne szellemi gátakat, rossz érzeteket ébresszen benne, hanem oldja őt! :) Uraim, lélek-játék!  :D
S mennyi szellemességet lehet belevinni a testi aktusba is!  :pirul: Persze ehhez adódni kell az alaptézisnek, a test megszűnik csak maga lenni!  :pirul: 
No és a rögtönzöképesség! Ó, ez mennyire fontos rómaiak!  :D 
Ki tagadná annak igazát (szerintem mindenki került már ilyen helyzetbe), amikor nő és férfi - egymást csekélyve ismervén - áll egymással szemben, ruhában vágytól égve, de mindkettő bizonytalan, s méregeti egymást, hogy mitévő legyen!!!  :D  :D  :D Mert mindkettő csak arra vár, hogy a másik ruháját letépve magáévá tegye őt!  :D  :D  :D Oszt ott toporognak, s pergetik feleslegesen a perceket!  :D  :D  :D 
Nos ilyenkor az győz, ki rögtönöz!  :pirul: 
Persze a másiknak is épp oly jó ez, s élvezi partnerében a bátorságot, ötletességet, merészséget!  :pirul: 

Végezetül én csak egyet mondhatok a bevezető bölcs szavak után:
*Polgártársaim! Római nők és férfiak!
Mindnél többet erotikáljatok!*  :pirul: 
(De csak szépen, ahogy a bölcs szavak tanácsolják!  :D )

21 hozzászólás | erotika  bölcselet  test lélek szellemesség rögtönzőképesség  

„Felt sense” avagy az „átélt érzet”
#8 (2017-12-28 12:17:18)

Eugene T. Gendlin Álomfejtés c. könyvének bevezetőjébe olvastam bele Karácsony második napján, s találtam benne egy fogalmat, egy gondolatot, ami már régen foglalkoztat.

A belső érzeteink, érzéseink, amelyik mások, mint a felismerhető érzelmek. Talán onnan próbálom megközelíteni a dolgot, hogy a felismerhető érzeteinket taglalom röviden. Ilyen érzet például a düh. Könnyű felismerni, tudjuk mi váltja ki, értelmezni tudjuk, válaszokat, megoldásokat tudunk rá adni. Erről talán ennyit, s talán elég jól magyarázza magát…

Feltettem magamnak a kérdést – itt most elvonatkoztatnék az álom témakörétől -, hogy milyen „átélt érzetek” keletkeznek még bennem. S talán ebben meg is fogalmazhatom, hogy mit értek ez alatt a fogalom alatt.

Vizsgáljuk meg az „átélt érzeteimet”: halál pillanatának átélése, hipnózisban és önhipnózisban való utazásom, Déja vu avagy a paramnézia…

De hogy ne legyen se erősen pszichológiai, se filozófiai a poszt, s simuljon jól a környezetébe, leginkább a szexuális átélt érzetekről szeretnék beszélni…

Hiszem, hogy a szexualitás tartalmazza az átélt érzetek sokszínűségét. S rögtön szeretném leszögezni, hogy ez – valószínűsítem, mert ez nem tudhatom – a Nőkben van meg erősebben. Induljunk ki E. T. Gendlin gondolkodásmódjából. Elkötelezettség nélkül tekintsünk mindenki gondolaira és véleményére (nincs elköteleződés egyetlen elmélethez vagy hitrendszerhez). Támaszkodjunk saját testi érzeteink, ami bennünk, mint emberben születik. S innen jön azon gondolatom – tapasztalásaim és olvasásaim alapján, hogy a Nők előrébb járnak ebben, mint mi férfiak. A biológia is jobban támogatja a női nemet. Sokkal több erogén zónájuk van, sokkal több érzethatás érik őket életükben (pl. magzat kihordása, szülés átélése), de azt hiszem, ha mélyebbre ásnék, találnék még jó néhányat. S akkor itt a szexualitásukban átélt érzetek. A nő sokkal jobban „befelé fordul” az együttlét során, lelkileg mélyebben, befelé éli meg. Talán ezért is kevésbé fontos a látvány számára, mint egy férfinak. S akkor ott van még az izgalmi görbe, mert ugye a nőknél lassan felívelő, majd „plato” szakasz, majd az orgazmus, s végül az ellazulási szakasz. Szép, sokáig magasan tartható ÁTÉLT ÉRZETEK sorozata!!! (Néha mennyire „irigyelem őket!  :pirul:  S hiszem, hogy nem járok messze az igazságtól!  :) ) Persze itt rögtön hozzá kell tennem, ahhoz, hogy a nő ezt átélhesse a férfinak nagyon sokat „hozzá kell tennie”, csak ekkor élheti meg! Kedveseimmel, szeretőimmel szívesen beszélgetek átélt éréseikről… S itt jön vissza Gendlin gondolkodása: Az átélt érzetkor az emberben egyféle „belső áttörés”, fizikailag érzékelhető változás történik. Szerintem rendszeresen megtapasztaljuk ezt, csak nem tudjuk értelmezni. Megpróbálok néhány példával szolgálni…

… érzem, hogy valami belső áramlás elindul a testemben, s vágyom a szexualitásra, de a kiváltó okot nem tudom …
… együttlét során egy, az ágyékomból induló érzés tart felfelé …
… ismeretlen okból egy gyenge bizsergés keletkezik a farok csont körül, majd szépen lassan elkezd felfelé kúszni a gerincemen …

Mindezekben – gondolom Ti is találkoztatok már önmagatokban ezekkel az érzetekkel – a lényeget abban látom, hogy egyrészt megmagyarázhatatlan a kiváltó ok, másrészt fizikailag egy belső érzést alakít ki bennünk, harmadrészt olyan, mint az a „belső mozi”, mint egy bennünk lepergő film saját mozivásznunkon. „Ez a testedben lévő érzet összetéveszthetetlen!” – mondja Gendlin, s milyen igaza van!

Természetes, hogy érzeteink és érzéseink minősége, mennyisége, mélysége szerint nem vagyunk egyformák. Itt sokat jelenthet, hogy miképp éljük meg, s mennyire engedjük meg magunknak ezek átélését! Sok emberben ott látom a hibát, hogy sokkal inkább környezetére, annak elvárásaira figyel, sem, mint önmagára. Talán érdemes lenne saját belső érzeteinkre, érzéseinkre odafigyelni! Hagyni azok áramlását, élvezni ezeket a különleges belső megéléseket!  :pirul: 

15 hozzászólás | érzet  szexuális átélés  

Történetes erotikák 1.
#7 (2017-08-09 11:09:14)

Alcím: A viszony viszonylagos

Sokan keresik a választ a megoldásra, ahogy látom itt is.

Mindannyian - légyen az Nő vagy férfi - keresi annak válaszát, hogy miképp juthatna el - ez személyenként, csoportonként változó - az egészséges erotika mezejére.

Az egyik legősibb és legfontosabb része az emberi életnek az erotika, azaz a tartalmas szexualitás. A szexualitás erotikába fordulása az életünk egy olyan események megélése, amikor a szexuális együttlét körülményei számunkra – s lehetőleg szexuális társunk számára is – optimális. A szexualitás lépcsőit az állatokból kiindulva értelmezzük. Az állati szexualitás ösztönszerű, fajfenntartási érdek. Azonban mielőtt felületes egyszerűséggel továbblépnénk, talán érdemes lenne egy-két dolgot észrevenni az állati szexualitásban.

Az állat sem „állat”! A fajfenntartó ösztön érvényesítésén túl az álatok között is tapasztalható udvarlás, odafigyelés, elő- és utójáték, gyengédség, figyelemfelhívás, ledérség és még számtalan olyan jelenség, amit az emberi társadalomban elvárunk egymással szemben vagy vágyunk rá.
(Szívesen beszélgetek ebben a témában azzal, akit ez érdekel…)

Az evolúció csúcsa, az ember alapvetően két hibát szokott elvéteni, amikor erotikát vár, de csak szexualitást kap. Egyrészt elfojtja ősi ösztöneit, másrészt megfeledkezik az ösztönszerű viselkedésen túli emberi mivoltáról.

Miért ne fojtsd el ösztöneidet? Leginkább azért, mert ezek az ösztönök vezethetnek el a lelked és a tested olyan helyeire – s olyan mélységben – ahol még a szocializációs gátlásaid nem engedtek „utazni”. Az egészséges szabadságérzést súlyosan károsíthatják a társadalomból jövő elvárások. A testünk és lelkünk a mi tulajdonunk. Nem támaszthat senki sem vele szemben olyan elvárásokat, amit a tágabb társadalmi morál előír számunkra. Tipikus esete a saját testünk alulértékelése! A másik jellegzetesség az morál félreértelmezése és másokra erőltetése. Gondolom, sokakban idézem fel azt az állapotot, amikor szeretett volna a szexualitásban valami újat kipróbálni, de saját falaiba ütközött. Jellegzetes képek: „mit fog szólni, ha ezt kérem tőle”, „ha ezt valaki észreveszi, akkor a föld alá süllyedek szégyenemben”, „annyira izgalmas volt a pornófilmben, de ha kérem, biztos elhagy”… Ezek, amikor ösztöneinket elfojtjuk társadalmi tudatukkal! Azonban van megoldás: „Ösztöneinket felvállalva, emberi módon, nyíltan, őszintén!”

Miért ne csak az ösztöneid vezessenek? Emberből vagyunk, sérülékenyek! Lelkünk van, s nem csak testünk! Természetes, hogy az oda nem figyelés – s kedves Hölgyeim léteznek olyan férfiak is, akiknek ez fontos – lelki, érzelmi sérüléshez vezet! Visszautalnék az „Állat sem állat!” bekezdésre, s nem tennék különbséget nemek között… Természetesen azt ki kell jelentenem – ha nemtársaim ennek nem is fognak örülni -, hogy a férfiállatra jellemzőbb ezen feledékenység, figyelmetlenség. Az erotika lényeges eleme a körülmények megteremtése, s nem a vetett ágyra gondolok. Sokkal inkább arra, hogy a lelki légkör vagy egy helyzetteremtés mennyire fontos! Míg a férfi szexuális habitusa alapvetően a látvány, a nő saját szexuális vágyának kimutatásából táplálkozik, addig a nő egy adott helyzet érzelmi töltéséből érlelődik. Itt van egy lényeges eltérés! A nő a szexuális vágyat később érzi, mint a férfi! Viszont érzelmi ráhangolódása korábban történhet meg! Hogyan lehet e kettőséget feloldani?! Nagyon egyszerű megoldása van: „Tegyünk érte, hogy a másik szexuálisan odafigyeljen ránk! Ne maradjon el az udvarlás! Legyen benne a bevezetésnél játék, de már itt alakuljon ki az egymásra való odafigyelés! Teremtsük meg a fülledt erotikus helyzetet! A gyengédség és a ledérség párosuljon! Ne ajtóstul rontsunk a „házba”, hogy adjunk időt az előjátéknak! Ne szégyelljük, ha érzelmeket ébreszt bennünk a másik (még kurvánál sem)! Ismerjük a másik nem erotikus testpontjait! Adjuk meg partnerünknek az orgazmus élményét (női, férfi értelemben egyaránt)! Ne feledkezzünk meg az utójátékról! S főleg ne ugorjunk fel az óránkra nézve – „Uramisten! Nekem mennem kell, mert … (annyira szánalmas)”

Mindezek hogyan-miképp valósíthatóak meg, hiszen ezt annyira nem hétköznapi?!

Egyszerűen! Maradjuk valóban emberek!

Tisztelettel: Williamspear

29 hozzászólás |

Közösülésről kicsit másképp
#6 (2016-05-21 00:32:03)

Vándor, ki ide betérsz…. hát most csalódni fogsz :D Mert nem zaftos történetet fogsz hallani! :)

Ízlelgetem a szót: közös, köz, ülés, sül, sülés :pirul:
Közösülés avagy nemi aktus… Első eleme a coitus, azaz az összejövés… :) Majd folytatódik kopulációval, azaz a párosodással, amikor a fallosz behatol a vaginába :pirul:

Gyönyörű a magyar nyelvünk, mert ebben az egy szóban elmesél mindent erről a csodálatos dologról. Egy nő és egy férfi szerelmének vagy testi vonzódásának beteljesülése, amikor megtörténik a közösülés. Ebben a szóban benne van, hogy ezt a csodát közösen – „közös” - éljük át. Az együttlét során van közünk – „köz” - egymáshoz. Az aktusnak egy jellegzetes, s egyben legbelsőségesebb pozícióját is meghatározza – „ülés” -, amikor a nő beleül a férfi ölébe, beleereszti a falloszt a vaginájába, s összeölelkezve szeretkeznek. Közösülés közben fokozódik a vágy, úgy érzi a nő és a férfi, hogy megég – „sül” – ebben az őrjítő érzésben. :) Majd elkövetkezik a beteljesülés (mert ebben a szóban is van sülés :D ), amikor a férfi belelövelli – „sülés” - az ondóját a nő hüvelyébe.

Az egyik legszebb dolog, ami egy nővel és egy férfival együtt megtörténhet!  :pirul:

15 hozzászólás |

Pont leszarom :D
#5 (2016-05-13 16:03:59)

A Spirit színházban vagyunk a Beszéljük meg! bérletsorozat utolsó előadásán. Eve Ensler c. művéből, a Vagina Monológokból és Hill Ferenc hasonszőrű Fallosz monológjából vegyített színházi elődadás után, a nyitott előadók-rendező-közönség "beszéljükmeg" előtt...
(Szerzői megjegyzés: Minden Nőnek és férfinak ajánlom a darabot, talán jobban megismerheti a másik nemet, s önnönmagát is)
http://www.spiritszinhaz.com/eloadas/vagina_monologok

Tóth-Horváth Gábor (ismert pszichológus, szexuálpszichológus) jóismerősömmel - remélem egyszer barátommal - beszélgetünk lent az utcán ciginket sodorgatva...

Gábor: "Tudod mi a különbség köztünk?"
Én: "????  :napersze: "
Gábor: "Te alapvetően optimista ember vagy! Én meg realista!"
Beleszív egy nagyot a cigijébe, szokásos elegáns stílusban tartva azt, kifújja, majd folytatja...
Gábor: "Van egy rossz hírem!"
Én: "????  :napersze: "
Gábor: "Múltkor meséltem neked, hogy az emberiség, s csak az, s a természet többi csodálatos eleme nem, ki fog halni nemsokára!"
Én: "És?"
Gábor: "Sajnos előbb az optimisták fognak meghalni, majd a realisták és csak a legvégén a GENYÁK!"  :D 
Én: "Te, Gábor... Mennyi idő múlva fog ez bekövetkezni?"
Gábor: "Hát úgy kb. 50-60 év múlva!"
Én: "Tudod mit Gábor! Akkor én már ütöm a 100 évet! Pont leszarom, hogy hányadiknak fogok megdögleni a sorban!  :D  "

9 hozzászólás |

Kezemben a kezed, simogatja testedet…
#4 (2016-02-06 18:01:37)

A lány szégyenlős volt, de nem abban az értelemben, amikor együtt volt a fiúval, s a fiú simogatta, kényeztette őt vagy ő adta mindezt szeretettel a fiúnak.
„Olyan szép lenne, ha simogatnád magad előttem! Ha szeretkezéskor, miközben az édes hüvelyedbe hatol a vágytól ágaskodó péniszem, finoman lesiklana a kezed nagyajkaid közé, s ujjaid játszadoznának gyönyörű-ékszer csiklódon!”- mondta a fiú.
„Ne kérj tőlem ilyesmit! Én ezt szégyenlem!”- válaszolta a lány.
Álltak egymással szemben. Testük már mezítelen volt, bőrük összeért, érezték egymás remegését. Először finoman, majd vadul kezdték egymás száját csókolni, harapták a másik ajkát, simogatták a másik testét. A fiú pénisze a lány gyengéd simogatásától keményen ágaskodott, míg a lány édes vaginája a fiú finom masszírozásától a gyönyör édes nedvében úszott. A lány be akarta vonni a fiút az ágy ölébe, de a fiú gyengéden visszatartotta.
Megkerülte a lányt, karjaival átölelte hátulról, lassan simogatni kezdte a testét, miközben nyakát, tarkóját csókolgatta. A lány egyre gyorsuló lélegzete jelezte, hogy kellemes számára ez a pozíció. Azonban ekkor meglepetés érte! A fiú gyengéden megfogta a kézfejeit. A lány kezeit vezetve, csak az ő kezeivel érintve, lassan bebarangolták a lány egész testét. Először a nyaknál kezdte a fiú, majd rávezette őt melleire. A lány ujjainak hegyeivel finoman végigsimította a mellek oldalsó vonalán, majd lassan beljebb vezette. A két középső ujjával rákalandoztatta a rózsaszín bimbókra, s lágy körkörös mozdulatokat vezényelt. A lány érezte saját ujjainak finom érintését, majd bimbóinak megkeményedését, vad ágaskodását, érzékenységük fokozódását. A fiú a lány kezeit lassan lejjebb vezette a has, a derék és csípő irányába. Az ujjhegyek lágyan futottak végig a test finom vonalain, csak egész leheletfinoman érintve a bőr felületét. A fiú jobb kezével elengedte a lány kezét, gyengéden a lábai közé nyúlt, megemelte a lány jobb lábát s megtámasztotta az ágy szélén. Keze visszacsúszott a lány kezére, s folytatta a kezek közös kalandozását. A jobb kezet levezette a lány jobb lábának külső oldalára, a bal kezet pedig visszavezette a lány melleihez. A lány bal kézének ujjbegyeit a két bimbó közt mozgatta oda-vissza. A jobb kézét lassan elindította a jobb lábának külső oldala felfelé. Finoman és gyengéden vezette érintve a comb külső oldalát, felvezetve a popsi lágy ívére. Majd visszacsúsztatta a comb felső részére. Nagyon lassan és leheletnyi finomsággal a jobb kezek együtt elindultak a szeméremdomb felé. Közben a fiú gyengéden csókolgatta a lány nyakát, vállait, s hátát. Finoman végiglehelte a nyak közelében felfutó gerincvonalat. A jobb kezek közben elérték a szeméremdombot s egy kicsit megpihentek. Majd lassan rácsúsztak a nagyajkakra. A fiú felülről úgy fogta meg a lány kezét, hogy annak ujjai összezáródtak. Ekkor lassan, hosszanti irányban, lágy simogatásokkal vezetve elkezdte masszírozni a lány kezével a szeméremajkait. Majd óvatosan becsúsztatta a lány középső ujját a nagyajkak közé. Együtt érezte a lány és a fiú, hogy az édes vagina bőséges gyönyörnedvben úszik. A középső ujj lágyan végigfutott a kisajkakon, a hüvely bejáratát finoman többször körbejárva. Majd a fiú felcsúsztatta az ujjat az édes-drága csiklóhoz. Gyengéden… lassan… finoman… lágyan… körkörös játék kezdődött. Csatlakozott a középső ujj mellé a mutatóujj is, s az ujjak masszírozták a csiklót két oldalról. A lány gyengéden összerándult és rögtön egy emlékkép villant belé. Számtalanszor átélte már ezt azt érzést, de mindig másképp. Megtörtént ez vele jó néhányszor, amikor vágytól fűtve önmagának szerzett örömet, de akkor egyedül volt. S megtörtént akkor is rendszeresen, amikor a fiúval szerelmeskedett, de akkor csak a fiú kényeztette őt. De így, ennyire összetetten, együtt, még sohasem érezte ezt az érzést!!! A lány gerincén egyre intenzívebb borzongás futottak át, ami orgazmusának előjele. De ekkor a fiú lelassította, megállította a lány kezeit, s megpihentek.
A fiú gyengéden felfektette a lány az ágyra, a bal oldalára fordította, s mögé feküdt. A lány bal kezét kényelmesen elhelyezte oldalt, jobb kezét a combjára fektette. Lágyan végigsimogatta a lány testét a nyakától kezdve, cirógatva melleit, majd az egyre kiviruló bimbóit, lecsúsztatva kezét hasára, majd combjain ért véget a „játék”. Lágyan megemelte a lány jobb térdét és kitámasztotta jobb lábát, hogy kényelmes legyen a lánynak. A fiú keze bekalandozott a combok belső oldalán a vagináig. Végigvándorolt a nagyajkakon, majd becsúszott a kisajkakra, s gyengéden megpihent a csiklón. A lány vágyakozott a folytatásra, de ekkor visszafordult a fiú keze. A fiú jobb kezének ujjai ráfonódtak a lány jobb kezének ujjaira. A fiú megszorította a lány kezét jelzésképpen, jelezve ezzel azt, hogy segíteni szeretne neki ismét közelebb engedni önmagát a gyönyörhöz, amiben a lány elfogadja saját testének szeretését és azt, hogy nem kell szégyellnie, ha a fiú előtt örömet szerez önmagának. A fiú keze gyöngéden bevezette a lány kezét combjai közé. Ekkor a vágytól ágaskodó péniszét a hüvely nyílásához érintette, majd lassan, óvatosan becsúszott a lány hüvelyébe. Egyenletes, ringó ütemben kezdett el mozogni benne. Közben a lány ujjait odavezette az édes csiklóhoz, majd körkörös mozdulatokkal irányította finoman a „gyöngyöt” kényeztetve. Ekkor elengedte a lány kezét és hagyta, hogy ő maga vezesse mozdulatait ösztönösen. A lány először csak azt érezte, mint mikor csak magában kényezteti testét, átengedve a benne áramló vágyat s az utat a beteljesüléshez. Majd egyre jobban, ezzel párhuzamosan érezni kezdte a hüvelyében hullámzó péniszt, a fiú kezének lágy, folytonos simogatását és finom, puha csókjait nyakán, hátán, gerincének felső részén.
A lányban lelke mélyéről kiáramló forróság indult el. Majd ehhez párosultak a gerincen végigfutó gyors borzongások. Szíve egyre hevesebben vert, ujjaival egyre intenzívebben masszírozta csiklóját. Majd hirtelen eszmélt rá ebben az állapotban, hogy hüvelye összeszűkült, nagyon erősen érzi magában a fiú péniszét, ami vad vággyal mozog benne. Légzése úgy megszaporodott, mintha levegőért kapkodna. Szíve olyan gyorsan vert, mintha ki akart volna ugrani a mellkasából. Ekkor egy intenzív hullám söpört át egész testén a lábujjától a feje búbjáig, átszakítva minden addigi gátat, ami t benne volt! Éles, de örömteli halk sikoly hagyta el ajkait, teste megfeszült, vállait kicsit hátravetette, combjait – közéfogva saját kezét – összeszorította, gerince hídba hajlott! Egyszerre érzett egy mindent elsöprő csikló- és hüvelyi orgazmust, s érezte azt is ebben a minden gátat széttépő csodálatos érzésben, hogy a fiú hüvelyébe lövi édes, meleg spermáját.
A lány és a fiú ernyedten, szerelemtől boldogan simultak egymáshoz. Csöndben hallgatták egymás egyre ritkuló, megnyugodó szívdobogását.
A fiú hallotta a lány gondolatát: „Köszönöm neked!”
Ekkor halkan megszólalt: „Én köszönöm neked, hogy elengedted gátlásaidat és megajándékoztad mindkettőnket ezzel a földöntúli csodával!”

Williamspear ©
Budapest, 2015

Nincs hozzászólás. |

Valahol.... a humor jegyében...
#3 (2016-01-20 15:12:31)

A szexualitás antitalentuma... Öcsi!  :D 
 
https://www.youtube.com/watch?v=L-G3tDodhsI

Sok szeretettel, mert nevetni jó!  :D 

3 hozzászólás |

Valahol.... a vágy selymességéről és mélységéről
#2 (2016-01-17 13:27:01)

A vágy az, ami simogat, hozzáhajol, átölel, s megcsókol..
A vágy az, ami széjjeltép, körmeit húsomba mélyíti, mégsem fáj…

A vágy valami különös dolog. Hogy honnan indul valójában? Nem tudhatom!
Csak azt tudom, hogy valami mélyen sejlő, különös érzés vesz magához,
Lassan végigfut a gerincemen, s felszökik agyamba.
Majd, mint éhes farkas betölti egész testem s elragadja.

A vágy lehet lopakodó, selyemérzés, hűs szellő, s pironkodó,
Lélektöltő, felemelő, majd lassan leeresztő édes érzés.
Apró hangyaseregként futkoshat testemen, kedvesen, s nem kellemetlen,
Csalhat jelet a kislábujjamon, csintalan szaladva homlokom felé.

A vágy megtestesülhet, szép női alakban egyesülhet, s megszépülhet,
De lehet tárgytalan, égő érzés, s nincs benne személyítés, csak önmaga van.
Ha akar, önző módon elrepülhet, s magammaradást kikacagva néz rám.
Én mégsem haragszom reá, hisz itt volt velem egy pillanatra.

A vágy beteljesülhet, édes-lángoló érzésként felemészthet, s akar, hát hamuvá éget.
De nem bánom, leszek rőzse, vad éhét elégítve, emésszen meg teljesen. 
De lehet szép is hozzám, összefonódva lelkem oltárán, velem egyesül szeretetben.
Eggyé válva, s nem szétszakadva, egymás kebelére hajtva, ringatózunk kedvesen.

A vágy oly jó, ha kéjjel egyesül, testem testedben elmerül, s ringó mozgással tudatja,
Mi a vágy óhaja, s kéri, követeli szertelen, hol harapva vállam végtelen,
Hol csak aprócska sóhaj repül, majd sikításban tör elő, néha meg szaggatott zihálásban jön elő,
De akkor ott egy pillanat, ahol női és férfi lélek megszakad, s megáll az idő…

Szép teste akkor összerándul, s nem fájdalom ez neki…  mert vágya beteljesül!

….

Valahol, valahogy én így állok a vággyal. Kérem, kívánom, hol pillangóként átélve, hol szétszakadva benne. Sok féle vággyal találkoztam már. Hol személyesen, hol csak hallomásból. De egyet mégis megtanultam a vággyal kapcsolatban. A vágy nem lehet felszínes, önző, kisajátító! Mert akkor már nem is vágy, hanem valami egészen más…

A vágynak „tárgya” van! S nem szabad elfeledni – kedves Férfitársaim -, hogy e „tárgy” nem élettelen! Őt is érzelmek, érzések, áramlatok, vágyak járják át! Lelkét, testét becsülni, szeretni, imádni kell! De nem kényszeresen, hanem őszinte szeretettel, szenvedéllyel!

Sokan összekeverik a vágyat a „meg akarom kapni” érzéssel. Számtalan ilyen megnyilatkozás olvastam már itt a Lilában. Nem értem, hogy lehetnek ennyire lélektelenek, gyarlók ezek a férfiak?! Miért nem jönnek rá arra az egyszerű alapigazságra, hogy vágyunk - az édes Nőben - csak akkor teljesedhet be totálisan, ha az a vágy vegytiszta! Legyen szó akár egy apró érintésről, akár ondókilövellésünk átszakadó, mindent elsöprő érzéséről!

(… most előre is elnézést kérek Tisztelt Olvasóimtól a lentebb közölt „irodalmi” bűnöm közléséért :D )

Williams(hakes)pear(e)(c): Várj még, ne siess

Várj, várj még, ne siess,
Az édes mámorban lélegezz,
Halk pihegésed hallgatom,
Oly jó most itt benned,
Mindig ezt akarom...

Remélt vágyad, ha beteljesül,
Gyönyörtől kielégülve álomba szenderül,
Megfogom két szép kezed,
Ismét, újra vágyakozva,
Legyünk mindig egymásba karolva.

Budapest, 2006. május 10.

(… enyhítvén igyekezve súlyos bűnömet szeretettel ajánlom néhány irodalmi nagyság gondolatait a lista teljességigénye nékül – bocsánat de a Réthy Laci bácsit nem hagyhattam ki :D - a vágyról… :) ... a lista bővítésére a javaslatokat szívesen fogadom  ;)  )

http://mek.oszk.hu/11100/11199/html/
http://dtp.atomki.hu/~ecsedi/Lowy/Lowy-1.html
http://www.hallottad.hu/cikkek/weores-sandor-es-karolyi-amy-hazassaga

Nincs hozzászólás. |

Valahol.... nem értem miért nem működnek az érzelmek...
#1 (2016-01-08 14:32:27)

Valahol, tényleg, egyszerűen, nemértem.... :rejtely: 

Számomra az érzelmek világában - legyen az egy társas kapcsolaton belüli, vagy a vágy villamosán utazó, persze mindkettő egyszerre is - soha nem az Én, hanem mindig a Mi volt a fontos...

Azt olvasom, tapasztalom, hogy a Hölgyeknek ez nagyon fontos, mondhatni alaptényező egy férfiben…

Világi életemben mindig adó típusú voltam, aki szereti mindazon érzelmeket megadni, amire a Nő vágyik… 

Számomra így teljes az élet… Boldoggá tesz, ha örömet és boldogságot adhatok a másiknak… S amit kapok cserébe, azt szívem teljes szeretetével befogadom…

Hogy akkor hol bújik meg a „nemértem”?

Szeretek szerelmes lenni! Én mindig bele tudok szeretni a vágyott Nőbe, akihez lelkileg erősen vonzódom… De szükségem van arra is, ha ez az erős lélekbeli vonzódás nem alakul ki, csak a testi, hogy azon kapcsolat is tartalmazzon egy csipetnyi lelki összehajolást… Nekem erre egyszerűen szükségem van!  :pirul: 

Természetesnek veszem, hogy a szerelem múlandó, s számomra mindig átnemesül szeretetté… De az is nagyon fontos, hogy az út ahonnan elindultunk – ölelések, csókok, az első összebújás, az első mennybemenetel egymást vágyaitól szétszaggatva – mindig felfelé tartson, mind az egymást szeretés, mind az (v)ágy oltárán… Szükségem van a fejlődésre a társammal való kapcsolatban…

…. és itt jön a „nemértem” …

Minden komoly kapcsolatomban – eltekintve egy-két Hölgytől, akikre a mai napig szívem teljes szeretetével gondolok – a kezdeti öröm, boldogság után, az úton való közös menetelésben valahogy mindig eltévedünk… Hiába igyekszem szinten tartani vagy fejlődés irányába terelni érzelmi és szexuális összetartozásunkat, egy idő után vakvágányra szaladok…   :( 

Éppen ezért „nemértem” ezt a dolgot… hiszen hiszem s tudom, hogy erre vágyik a Nők nagy többsége… De akkor mitől változik meg a hozzám vagy a kapcsolatunkhoz való viszonyuk?

Mindig igyekeztem kritikusan tekinteni önnönmagamra s kikértem sokszor bölcs emberek véleményét is cselekedeteimről, gondolataimról… Messze sem vagyok tökéletes ember, s hiányzik belőlem az a minimális egészséges önzés is…

Miért romlanak el a dolgot, ha az ember szereti a Másikat őszintén és tisztán?

9 hozzászólás |

[1-10]


A blog RSS feedje.












A felhasználói élmény biztosításához Eropolis cookie-kat használ. Tudj meg többet.     Rendben, elfogadom.